Gyerekszáj

Ma hazafele felettébb aranyos szituáció hallgatója lehettem. A volántársaság új tipusú autóbuszokat vásárolt, melynek egyetlen apró hibája, hogy a leszállásjelzőt én is nehézkessen érem el, a magam égimeszelő 150 centis mélységemmel.
Vélhetően ezen probléma megoldására született meg egy tápláni kisgyerekben azon terv, hogy előre sétált a busz sofőrjéhez, és a következő mondat hagyta el a száját: "csókolom! Legyen szíves bemenni a faluba!" örök gyerek buszsofőrünk viccelődni is kezdett vele, hogy rendben, bemegyünk, de cserébe a kissrác hívja meg egy sörre, megisszák, a srác hazamegy, ő meg viszi tovább a buszt:-) a srác jót derült rajta, majd a sofőr megkérdezte hol szeretne leszállni, és mikor leszállt, vidáman lekiabált a kisfiúnak, hogy csak neked:-) a srác megköszönte, és jókedvűen indult el haza:-)
Talán ha hazamegy, elmeséli otthon, hogy a kedves sofőrbácsi miatta fordult be a faluba, és ezzel a pozitív élménnyel fog tovább buszozni, nem rossz élményekkel árnyékolva. És remélem szülei sem rombolják le ezt az illúziót! Kellenek a mesék, hogy ne felejtsünk el mosolyogni. Igen, felnőttként is szükségünk van csodákra:-)

Kíváncsiság

Ülök egy autó motorháztetején és várok... Mikor tűnik fel valakinek? Mikor mer szólni a zsaru aki elsétált mellettem? Nem jön vissza... Vagy csak erősítésért ment? Van térfigyelő kamera, aminek a monitora elött alszik valaki? Már a szélvédőre tűzött választási szórólapot is kitűztem a visszapillantókhoz papírrepülő formájában... Szegény pesti biciklis lányt ezért meghurcolták... Nincs biciklim, ez lehet a baj? Lopok egyet hátha:-D ennyire közömbössek az emberek? Vagy nem is látnak, csak néznek? Ha a szomszéd BMWn csinálnám ezt, már lecsukatott volna a tulaj? Na kész telefont kaptam az autó tulajdonosától... Mindjárt itt van, és mehetek haza...

Egy kis összeesküvés elmélet reggelire

Annyi összeesküvés elméletet hallani, olvasni mostanság, hát legyen...
Ma reggel olyan furcsán szitált a köd, észrevettétek már? Olyan más mint gyerekkoromban! Kevésbé ijesztő. Te jó ég, ez az átverés! Nézem a lámpát, olyan fura, olyan más az előtte szitáló köd. Már már csábító! És megérzem a csapdát! Alattomos szagok terjengenek a köddel... Ez is csak egy újabb méreg az emberiség kiirtására!! Leszáll a köd, és mutáns gyermekek születnek, akik felnőve kiirtják saját fajukat!
És honnan a méreg? Találtak az esőerdőkben egy mérgező növényt. Virágja pompás, levelei puhák, finom tapintásúak. Virágpora gyilkos méreg! Beeszi magát az ember DNS-ébe, mutációt okozva abban. Hatására a mutáns példányok egészséges társaik ellen fordulnak! Rettegjen mindenki!
Na jó, lassan tényleg innom kéne egy kávét nekem is. A fentebb olvasottak csupán koffeinhiányos elmém szüleménye, a nevetséges, és primitív összeesküvés-elméletek hatása. Aki akarja úgy is elhiszi, egyeseknek holt mindegy mitől, csak retteghessenek, gyűlölködhessenek. Hát hajrá! Ez a méreg, nem a cián;-)

Néha a világot meg lehetne váltani...

Mégpedig vásárlás közben:-) "beugrok valami reggeliért a boltba..." igazán elhozhattam volna a laptopom... Lett volna mit csinálnom... Azon gondolkozom vajon a gyerekülést a bevásárló kocsikon lehet e laptoptartónak használni... Szegény gépem aksija 90 percet kibír, legközelebb hozom, és tesztelem.
Az emberek meglepően jól viselik a várakozást... Egy vicces párocska a karácsonyi vásárlási előrejelzést tárgyalja röhögcsélve:-) utoljára tényleg akkor botlottam ekkora tömegbe, bár ők háborogtak.
Meglepően sokszor hallom az elnézést, neharagudjon, köszönöm szavakat. Barátságos hangnemben:-) ilyen közösségben még a sorbanállás is elviselhetőbb...
Az eső elmosta volna a zsörtölődő, életunt tömeget? Remélem végleg;-)

A nép véleménye....

Ma reggel a szombathelyi aluljárón átsétálva kísérteties módon Georg Orwell regényében éreztem magam. Előre vetítem, hogy a történet szereplői felé semmien előítélettel nem vagyok, pusztán jelen esemény groteszk mivoltát szeretném hangsúlyozni.
Hajnalban, mint mostanában elég gyakran, lesétáltam az aluljáróba, mikor épp munkához készülődtek kedves közmunkásaink. A párbeszéd azonban nem a megszokott érdektelenség medrében csordogált. A társához érkező, legyen mondjuk Zsolt, társa pedig László, szóval Zsolt mély filozófiai hátteret sejtetve szólalt meg: "Ez szörnyű" . Szegény Laci el sem tudta képzelni, hogy az újabb munkanapra, vagy netán a boltban elfogyott alkohol miatt sopánkodik kollégája. Gyanútlanul visszakérdezett "Mi?". A választól a seprű is megállt a kezében, én meg izgatottan vártam a fejleményeket. "hát ez! Nézd meg hogy néz ki-mutatott körbe az aluljáró graffitIkkel díszített falaira- miért kellett ezt csinálni? A mai fiatalok ebben lelik örömüket? Észre sem veszik hoogy elcsúfítják a környezetüket. Ez azért szomorú." Első pillanatra pozitív sokként ért, hogy egy egyszerű közmunkás, aki eddig értéktelen és érdektelen beszélgetést folytatott társaival, ilyen szépen megfogalmazott beszélgetést kezdeményezett. Laci szerintem gondolatban látta széttörni a szondát, ahogy társa belefúj, és elájulni a drogtesztet végző nővérkét az eredménnyel a kezében. Zsolt azonban mindkettőnket lerángatott a földre következő mondatával: "benne volt a híradóba is".
Igen, ennyire egyszerű.... A híradó a szádba adja a hangzatos véleményt. Nem állítom, hogy ez jelen eseményt tekintve káros vagy nincs igazságtartalma, bár itt megjegyezném, hogy a puskás, pirosmasnis lány szerintem igen is művészi, és értéket ad a mára önnmagában is elcsúfult jellegtelen, és ígénytelen összevisszaságba rendezett mozaikcsempéhez. Az ilyesztő csak az, hogy egy híradó elég ahhoz, hogy a "hé izé emléksző"-ből, egy ilyen jellegű véleménynyilvánítás legyen. Tartalomtól függetlenül. Játszi könnyedséggel manipulálják a gyenge, egyszerű embereket, és azokat akiknek szinte mára csak a média a kapcsolat a közösséggel, a világgal.
El tudja még dönteni valaki mi az igaz? Tudom, a történelmet sem a múlt írta, hanem a jelen érdekei. De ez így nincs jól. Egy Orwelli világban élni nyilván egyszerűbb, de én maradok és vállalom a 101-es szobát, minden következményével. Inkább egy perc a saját véleményemmel, mint egy élet másokéval.

Hírböngészés közben...

Érdekes, sokkoló, nem is... Inkább lenyűgöző és elgondolkodtató videóra bukkantam a minap... Több kommentárt nem fűznék hozzá... Nézzétek:-)

https://www.youtube.com/watch?v=M9-95pufJR4

A hétvége margójára

Jól esett a pihenés. Kicsit hazautazni, ágyba kapni a kávét, reggelizni, ebédelni, vacsorázni, nyugodtan, nem futtában, vagy a gép elött két e-mail között. Befejezni az íjamat... 

Már csak azt nem tudom a próbalövésektől lila az alkarom, vagy eddig nem tűntek fel az ereim:-)