Hírböngészés közben...

Érdekes, sokkoló, nem is... Inkább lenyűgöző és elgondolkodtató videóra bukkantam a minap... Több kommentárt nem fűznék hozzá... Nézzétek:-)

https://www.youtube.com/watch?v=M9-95pufJR4

A hétvége margójára

Jól esett a pihenés. Kicsit hazautazni, ágyba kapni a kávét, reggelizni, ebédelni, vacsorázni, nyugodtan, nem futtában, vagy a gép elött két e-mail között. Befejezni az íjamat... 

Már csak azt nem tudom a próbalövésektől lila az alkarom, vagy eddig nem tűntek fel az ereim:-)

Breaking news

Hazautaztam. Jó egy kicsit kiszakadni a megszokott környezetből:-) ez a hétvége végre a pihenésé.

Halott város

Kerestek már vasárnap délben nyitva tartó éttermet a szombathelyi Fő téren? Értem én hogy a vasárnapi ebéd legyen a családé, de turistaként hova ül be az ember ebédelni?

Múlt hétvégén egész nap bent dolgoztam a városban, és naivan úgy gondoltam bizony megebédelünk valahol a Fő tér környékén, és most nem a McDonald's-ra gondolok. Nem puccos étteremre, csak egy olyan helyre, ahol nem műanyagot kell rágcsáljak. Sorra törték le a lelkesedésemet a zárt ajtók...

Egy ekkora városnak tényleg kihaltnak kell lennie hétvégén? Mi hiányzik ebből a városból? Nekem a fejlődni, építeni vágyó közösség hangja! A megfáradt, fejlődést visszafogni vágyó, örökké elégedetlenkedő réteg bezzeg teli torokból képes üvölteni, bármi ellen...

"Nézzünk Együtt a Tükörbe!"

" "Nézzünk Együtt a Tükörbe!" - ezzel a szlogennel indít kampányt a pécsi tömegközlekedési társaságnál működő Független Demokratikus Szakszervezet (FDSZ), hogy csökkentsék a konfliktusok számát az utasok és dolgozóik között. Egyrészt olyan tudnivalókra szeretnék felhívni az utasok figyelmét, amelyekkel azok eddig valószínűleg nem rendelkeztek, másrészt pedig ahhoz kérnek tőlük segítséget: szerintük hogyan lássák el jobban a munkájukat a sofőrök, ellenőrök."

Ma bukkantam rá erre a kezdeményezésre. Nekem nagyon tetszik. Számtalan területen életképes, és hasznos lehetne.
Kicsiny városomtól messze van Pécs, nem tudom, mi húzódik a háttérben, és nyilván nem fog gyökeres változásokat okozni. Csak egy túlhajszolt elcsigázott buszsofőrrel több fogadja mosolyogva gondjai, fáradtsága ellenére a felszálló utasokat, vagy egy  utas áll toleránsabban hozzá a személyzethez, beismerve hogy a buszsofőr, nem kitolni akart vele, de tényleg nem látta, nem bunkó, csak fáradt, vagy nem szándékosan azért van ott, hogy a kedves utas elkéssen akár honnan, szerintem már megéri. 

Nyilván vannak aki úgy gondolják, ebbe nem érdemes időt és energiát fektetni, de mindent el kell kezdeni valahol. Hinni kell abban, hogy igenis apró eredmények viszik előre a világot.
Egy utas pozitív élményét kihangsúlyozva osztotta meg véleményét az utazásról:

"A napokban láttam, hogy beállt a megállóba a 60-as busz és megvárt a sofőr, pedig még hezitáltam is. Köszönöm szépen! Általában pozitív tapasztalataim vannak a dolgozókról, amit utas társaimról nem mondhatok el!"
 

Kíváncsian várom a program fejleményeit.

Sok utas nem veszi figyelembe, hogy a sofőrnek mennyi fele kell figyelni. Életek vannak a kezében, a forgalomban nincs ideje mérlegelni, azonnali döntéseket kell hozni. Számtalan utas panaszkodik, hogy otthagyta, odacsukta, stb. ez nagyon egyszerű. Ha nem tudnék szemkontaktust teremteni a sofőrrel, közvetlen vagy tükrön keresztül, mert utas, fa, vagy maga a busz takarja, esetleg fizikálisan nincs olyan tükör, amiben esélyem van a sofőrt látni, akkor nyilván ő sem képes észlelni ottlétemet. Jogos, én bizton tudom, hogy ott vagyok teljes valómban, de a fénytant egy buszsofőr sem tudja meghazudtolni.
Dolgoztam napi szinten kint buszon, és próbáltam türelmesen, nyugodtan hozzáállni mindenkihez, bevallom nem mindig ment. Néha kíváncsi lennék mi volt rólam  az utasok véleménye, de ez már nem fog kiderülni, nyilván sokan nem szerettek:)
A kezdeményezés hatására talán felbukkan számtalan pozitív és negatív élmény, mindkét féltől, mint utas, mint dolgozói szemmel. 
A kezdeményezés facebookon követhető: https://www.facebook.com/nezzunkatukorbe

Számomra érthetetlen...

Az utóbbi időben egyre többször merül fel bennem, miért ennyire elégedetlenek az emberek. Mindennel, mindenkivel. Elfelejtettük meglátni a jót a szépet? Elfelejtettük hogyan kell örülni bárminek is?
Néha meg kellene állni, körbenézni, és látni is. Meglátni a szépet, a jót. Keresni a fejlődést.
Egy apró példa, és itt vége is a nem tudom hogy kezdjem de firkálok valamit első bejegyzésnek.
Sony beleszeretett a fotózásba, és a legtöbbször már azt hallom bármi szépet lát, hogy miért nincs ideje megállni fotózni... Én örülök, hogy láthattam...